Szeretem, amikor azt mondják nekem, hogy ne röhögjek már mindenen. (Jó, nem mindenen szoktam de van, hogy rámjön nem túl jókor is.) Olyankor annyira jó érzés, hogy eszembe jut, hogy régen nem is nagyon tudtam nevetni egyáltalán, most meg már szinte túl sokszor. Sok melómban van, hogy ilyen hibákba csússzak bele. :)
Úgyhogy amikor ezt mondják, akkor abbahagyom a röhögést (ha bírom :D ) és mosolygok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.