Minden jog fenntartva, tanúk elhallgattatva
Vágyak lefizetve, remények zsírral vastagon bekenve
A percek megszámlálva, légmentesen zárva
Leltározva, raktározva, tekercselve, bizonyítékok eltüntetve
Megiszom a magamét, kiöntöm, ami maradt, eldobom a poharat
Átöltözöm, ledobom a ruhát, felgyújtom a szobát
Hazamegyek, lefekszem a földre, elhatározom, hogy alszom mindörökre
Gyógyszer, víz, takaró, kényszeres rémálmok
Hajnalban magát sebesre vakaró
Részeg szívem émelyítő józanságra ébred
Kiköpi a tegnap állott szájízét
Rossz helyen, rossz időben, térviharba tévedt
Viszi tovább a túlélők hírét
Fegyverek kitisztítva, arcok bemocskolva
Gyomrok és szemek üresen, csikkek elszórva
Kerítések, deszkák, elhasznált napok barikádja
Építsd, csak építsd mindig magasabbra
Mentőautók szirénáznak körbe a fejemben
Kérem, aki tud, az most halkabban segítsen
„A határon fegyveres erők teljesítik a szolgálatot
Éjjel s nappal, mióta megkapták a határozatot”
Hogy védjék, ami megtartható, védjék az országot
Védjék, amit miénknek álmodunk
Védjék életünk s halálunk.
(Miért nincs egy jó ügyvédem, akinek nincs több kérdése és a védelem visszavonul?)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.